Szívós munkát jelent, az arc lassú de biztos formázását, a lehetőséget arra, hogy a genetika határain belül a legjobbat hozzuk ki magunkból. Hogy elégedettek legyünk. Hogy ha maradnak is halvány ráncaink, azok a karakterünket húzzák alá a fittre edzett ápolt, szép arcunkon.
Mind-mind olyan fogalmak, amelyek az első, halvány ráncok megjelenésekor foglalkoztatni kezdik a hirtelen meglepődött nőt. Reméli még, hogy másnap fölkel és mit lát? Ránc nincsen! Persze szomorúan tapasztalja, hogy a ránc makacs, sokkal szívósabb, mint az ő akarata, hogy eltünteti azt!
Később lassan hozzászokik, hogy a ránc ott éktelenkedik a szeme alatt, lágyabb fényű égőt csavar a fürdőszoba lámpába, más helyre teszi az előszoba tükröt és az önbecsapás lenyűgöző mennyiségű női trükkjével él. Ettől a ránc még a helyén marad!
Eltelt az idő – sóhajtja évtizedekkel később. Ekkor adja fel. Pedig nem szabad!
|