|
A mély, úgynevezett dinamikus ráncokat viszont az arcbőrhöz tapadó mimikai izmok hozzák létre. Ezek a mimikai izmok mindig ugyanott gyűrik meg bőrünket, és idővel mély karakter ráncokat alakítanak ki arcunkon. Ilyenek a homlok barázdák, a szem körül a szarkalábak és a száj körüli ráncok is. Ezeket az izmokat tudjuk megdolgoztatni az arctornával és ezért lehet hatásos a megfelelő kontroll mellett végzett arctorna!
Alakjuk szerint az izmok lehetnek: hosszú izmok, rövid izmok, széles, lemez alakú izmok, melyek lapos ínnal rögzülnek a csontokon, gyűrű alakú záróizmok. Az izmok eredő részét nevezzük az izom fejének. Az izmok eredhetnek 1-2-3-4- fejjel. Működésük szerint megkülönböztetünk: együttműködő izmokat, ellentétes működésű izmokat.
A működés
Az ízületben létrehozott mozgás iránya szerint az izmok lehetnek: hajlítók, feszítők, közelítők, távolítók, emelők, forgómozgást létrehozók, szűkítő-záróizmok, stb. Az izmok egyesével vagy csoportosan erős kötőszövetes lemez által alkotott rekeszekben helyezkednek el. Ezek a lemezek az izompólyák. A rendszeresen működtetett izmok rostjai megvastagodnak, miáltal az izmok tömege nő. A tartósan nyugalomban lévő izmok rostjai elvékonyodnak, ezáltal az izmok sorvadnak.
Nyakizmok
A nyak izmai három csoportba oszthatók: - felületes nyakizmok, - nyelvcsonti izmok, - mély nyakizmok.
A felületes nyakizmokhoz tartozik az emberi test egyetlen bőrizma, a platysma. A mellkastól (emlők bőrétől) húzódik kétoldalt, tónusával a nyak bőrét feszesen tartja, ill. az emlőket emeli (öreg embereknél tónusa csökken, ezért a nyak bőre kétoldalt lelóg).
A másik nagy felületes izom a fejbiccentő izom. Tónusával a fejet egyenesen tartja. Elalváskor, ájuláskor a fej előre- vagy hátraesik. Az egyik oldali izom kontrakciója az arcot az ellenkező oldalra - felfelé fordítja. Veleszületett fejlődési rendellenesség esetén az egyik izom zsugorodott, a csecsemő nyaka ferde. A fej mozgásán kívül légzési segédizomként is működhet.
A fejen elhelyezkedő izmoknak két nagy csoportja van: mimikai izmok, rágóizmok.
- A mimikai izmok az arcon lévő nyílások szűkítése révén védőfunkciót látnak el, de a hangulat, lelkiállapot kifejezői is. Egy részük szerepet játszik a beszédben is. Számos izom tartozik ide, melyeket elhelyezkedésük alapján csoportosítunk: szem körüli izmok, orr körüli izmok, száj körüli izmok,
- A szem körüli izmok közül legjelentősebb a szemrés körkörös záróizma, mely a szemhéjak pislogását, zárását. a szemhunyorítást végzi.
- A orr körüli izmok emberben csökevényesek, az orrnyílást szűkíteni és tágítani képesek (orrszárnyi légzés nehézlégzésnél).
- A száj körüli izmokhoz tartozik a szájrés körüli körkörös záróizom, ami a szajrést szűkíti (csücsörítés, fütyülés stb.).
- A többi izom hosszanti lefutású és a körkörös izomba sugárzik bele. A szájzugot emelik (nevetés), süllyesztik (sírás), a felső és alsó ajkat emelik, ill. süllyesztik stb. Funkcionális szempontból igen fontos a trombitás izom, mely a pofa vázát alkotja.
Működésének lényeges része a rágás segítése, a tápláléknak a fogak közé rendezése, a szopásban, beszédben való részvétel. Tónusuk hozzájárul a fogak normális elrendeződéséhez, a fogsorívek kialakulásához. A rágóizmokhoz négy pár izom tartozik. A száj zárását, nyitását, a rágáshoz fontos örlő mozgást végzik. Részt vesznek a beszédben is. Három pár izom zárja a szájat, egy pár nyitja, de ebben segítenek a nyelvcsonti izmok is.
A mimikai izmok:
- Homlokizom lapos izom, a szemöldökdudorokon ered és a fejsisak bőnyéjén tapad (harántráncokat okoz a homlokon).
- Szemöldökredőző izom a szemöldök alatt, az orrtőnél ered, és a szemgö dör külső-, felső szélén tapad (szemöldök összevonás).
- A szem körizma gyűrű alakban veszi körül a szemet. A szemnyílást szűkíti, tágítja, a könnyet továbbítja.
- Az orrtőizom függőleges kis izom, összefügg a homloki izommal.
- Orrhátizom az orrszárnyakat mozgatja.
- Orrlyuktágító izom az orrlyukak külső szélét fonja be. Az orrnyílást tágítja, szűkíti. A felsőajak négyszögű izma felhúzza a felsőajkat. Az orrtól jobbra és balra a felsőajak és a szemgödör alsó széle között foglal helyet.
- Nagy járomizom a száj körizmán ered, és a járomcsonton tapad. A szájzugot köti össze a járomcsonttal (gyakori működése idézi elő a szarkalábakat).
- A száj körizma a szájat gyűrű alakban veszi körül. Az ajkak összehúzásában, az ajak csúcsosításában játszik szerepet.
- A nevetőizom nevetéskor a fülek fele húzza a szájat. Gyakori működése ráncokat eredményezhet. Az ún. arci gödröcskék a nevetőizom felépítésének köszönhető. Az alsó ajak négyszögű izma az alsó ajkat lefelé húzza (pl. ajakbiggyesztés).
- Az alsó ajak háromszögű izma az ajkat lefelé görbíti (pl. sírásnál).
- Az állizom nyalábjainak összefonódása hozza létre az áll gödröcskéjét. Legyezőszerűen terül szét az állon.
- Az alsó ajak izmai (nevetőizom, a 3 és 4 szögű izom, állizom) a száj körizmán tapadnak és a széles nyakizomhoz kapcsolódnak.
- A rágóizmok Nagy rágóizom a járomíven ered, az állkapocsszöglet külső részén tapad. Funkciója: Emeli az állkapcsot, segítségével zárjuk az állkapcsot.
- A halántékizom a halántékcsont pikkelyén ered, és az állkapocs íznyúlványán tapad. Funkciója: Az állkapocs emelése.
- Röpizmok az ékcsont röpnyúlványa és az állkapocs között helyezkednek el.
A nyak izmai
- A felületes nyakizmok közé tartozik a széles nyakizom, az egyetlen bőr izom, ami nem a csonton, hanem a nyak és az arc bőrében tapad.
- A fejbiccentő izom a kulcscsonton és a szegcsonton ered, és a halánték csont csecsnyúlványán tapad. Tónuscsökkenéskor a fej előrebukik. A nyak felszínén kidomborodik.
- A szíjizom az alsó nyakcsigolyán és a felső hátcsigákon ered és a fejbiccen tő izom alatt, a csecsnyúlványon és felső nyakcsigolyákon tapad.
Funkciója: a bólintó mozdulatnál van.
- A nyakizmok elülső csoportjának izmai: nyelvcsont alatti izmok nyelvcsont feletti izmok Ezek az izomcsoportok a száj nyitásában és a nyelésben játszanak szerepet. A mély nyakizmok a nyakcsigolyákon erednek és a felső bordákon tapadnak. A nyakhajlítás mellett, kisegítő légző izomként is működnek.
|
Cikkek, írások... 
